Újra itt a kullancs-szezon!

Hétvégén már 2 kutyában is kullancsot találtunk ezért mondhatni a melegebb idővel  a kullancsok is megjelentek, az állattartók “nagy örömére”. Gondoltam utána olvasok kicsit, hogy mit is kell tudni, mit lehet tenni ezekkel az élősködőkkel kapcsoltban. Összegyűjtöttem és kiegészítettem a neten olvasható anyagokat, hogy mindenki hasznára váljanak.

A kullancsok által terjesztett betegségek

kullancsok (Ixodidae) viszonylag kevéssé gazdaspecifikus, vérszívó ektoparazita állatok. Kifejletten főként az emlősök vérszívói, de – különösen a lárvák – olykor madarakból és hüllőkből is szívnak vért. Életük során két vagy három gazdaegyedből táplálkoznak, ennek alapján „kétgazdás” vagy „háromgazdás” fajokról beszélünk. A trópusokon egygazdás fajaik is vannak. Ez jelentősen befolyásolja az általuk terjesztett egysejtű-, baktérium- vagy vírusfertőzések járványtanát.

Az emberre jutott kullancs a ruhán, majd a bőrön észrevétlen haladva a vérszíváshoz kedvező helyet keres az emberi testen. Gyakran a hajban, a fülek mögött, vagy például a végtagok tövének hajlataiban állapodik meg. Szájszervével kis sebet vág a bőrön, rögzíti magát, és vért szív. Ez a rögzült, táplálkozó életszakasz napokig is eltarthat, majd a vérrel teleszívott kullancs elhagyja az embert és rejtekhelyet keres.

Az emberek rendszerint még a vérszívás előtt, vagy a vérszívási szakasz kezdetén megtalálják és eltávolítják testükről a kullancsot. De sajnos az állatok esetében ez nem igaz, hiszen ott a szőr elfedi őket, így csak akkor vesszük észre, amikor már kicsit megszívták magukat.

A legtöbb kullancs emberi kórokozókat nem hordoz. Ha a kullancs mégis fertőzött, akkor is kicsi az esélye annak, hogy a kórokozók már a vérszívás kezdeti szakaszában a sebbe jussanak. Olykor azonban mégis súlyos következményekkel járó fertőzéseket, például Lyme-kórt vagy vírusos agyvelőgyulladást (kullancsencephalitist) és agyhártyagyulladást terjesztenek emberre.

A babézia

Sajnos a kutyák (és más emlősök) esetében, már nem ilyen jók az arányok. A babézia (A babesiosis egysejtű parazita (Babesia canis, Babesia gibsoni) által okozott betegség, melyet egy ízeltlábú parazita, a kullancs terjeszt.) súlyos megbetegedéshez, sőt nem ritkán a kutya halálához vezet.

A betegség kialakulásához kell:  egy fertőzött kullancs, egy kutya és egy lehetőség a fertőződésre. A kullancs sem, és a benne élő véglény sem válogat, így bármely kutyára veszélyes. A lehetőség a fertőződésre pedig szinte bárhol és bármikor bekövetkezhet.

A babesiosis általában egy rövid idő alatt kifejlődő és lezajló betegség. A bőrbe kapaszkodó kullancs által kiszívott vérben található tápanyagok hatására a babesia előalakja (“serdülő babézia”) 2-3 nap alatt fertőzőképes alakká válik és a kutya szervezetébe, véráramába, végül a vörösvértestjeibe kerül. A vörösvértesteken belül élősködik és szaporodik, ezzel egyre több vérsejtet elpusztítva. A széteső vörösvértestekből a „festékanyag” (hemoglobin) kikerülve elveszti hasznos funkcióit. A hemoglobin fő funkciója a vörösvértesten belül az oxigénszállítás, így ennek a megfogyatkozása a szervezet általános elgyengüléséhez és halálához vezet. A festékanyagot a vesén keresztül próbálja a szervezet nagy részben eltávolítani. A gondja a vesének ezzel sajnos az, hogy a hemoglobin mérete túl nagy a vese csatornácskáinak átmérőjéhez képest, így sok molekula sajnos fennakad a vesében, és annak elhalását okozza.

A heveny babesiosis kezdeti tünetei nagyon általánosakétvágytalanság, apátia, elesettség, bágyadtság. Feltűnhet a gazdinak, hogy többet iszik a kutyus, hogy a vizeletének a színe barnább, mint egyébként. Ezek az utóbbi tünetek viszont esetenként hiányozhatnak is, ezért javasolt már a kezdeti tünetekkor állatorvosi kivizsgálást kérni. Az orvosi vizsgálat során nagyrészt lázat, lépmegnagyobbodást és sárga nyálkahártyákat találunk (sajnos néha ezek a tünetek is hiányozhatnak). A kezelés az eset súlyosságától függ, de a babesia elleni hatóanyagot tartalmazó gyógyszert (figyelem: ez NEM kullancs elleni oltás) mindenképp meg kell kapnia az állatnak. Előfordulnak idült esetei is a babesiosisnak, amelyek tünetei a kullanccsípés után hónapokkal jelentkeznek.

Az esetek nagy többségében azonban itt még nem is ért véget a történet. A vese fent tárgyalt problémája miatt a paciensek könnyen vesebeteggé válnak, hemoglibon nephrosis alakul ki. Ennek időben történő kiderítése vér- és vizeletvizsgálatok segítségével történhet. Azért hangsúlyoznánk itt az időben történő kivizsgálást, mert a vesének van egy olyan nagyszerű tulajdonsága, hogy amíg az állományának 66%-a nem veszti el a működőképességét, addig ellátja a funkcióját. És ebben rejlik sajnos a dolog hátulütője is: amíg nincs funkcióvesztés, addig nincs szemmel látható tünet sem, pedig az állat vesebeteg. A tünetek megjelenésekor, viszont már a jelentős vesekárosodás miatt, csak tüneti, illetve életminőséget javító kezeléseket tudunk igénybe venni, ami igen nehéz és költséges feladat a leggondoskodóbb Gazdi számára is. Ezzel együtt is az állat élethossza igen nagymértékben lerövidül.

A betegségnek van egy másik, szerencsére ritkábban jelentkező, ámde szintén életveszélyes szövődménye. Ez abban az esetben alakul ki, ha a szervezet a betegség hatására úgymond’ áthangolódik, és a saját vörösvértestjeit kezdi támadni és elpusztítani. Ekkor beszélünk autoimmun hemolitikus anémiáról. Ennek a kezelése hosszadalmas és igen költséges, és sok esetben nem jár sikerrel.

A fentiekből leszűrve a legokosabb, amit a Gazdi tehet, ha folyamatosan védekezik a kullancsok ellen, illetve ha a tünetek bármelyikét is tapasztalja, minél hamarabb állatorvoshoz fordul, mert itt tényleg csak napokról, sőt órákról beszélünk a betegség kimenetelét és szövődményeit tekintve.

Tények tévhitek

A kullancsok a fákon (főleg a bükkfát szeretjük valamiért eme címmel kitüntetni) élnek. Ez nem igaz, a kullancsok maximum 1,5 m magasságban találhatóak, így a füves bokros területek, bármely magánház udvara az optimális környezet lehet a veszélyes ízeltlábúak számára. A kullancsok bejuthatnak a kutya lakhelyre madarak vagy rágcsálók útján is , vagyis nem kell, hogy a kutya elhagyja a ház udvarát.

Egy másik fontos tisztáznivaló: nem csak a kifejlett kullancsegyedek terjesztik a betegséget okozó parazitát, hanem azok lárvái is. Ezek pedig, méretükből adódóan (0,3-0,6 mm! is van köztük) láthatatlanok a szemnek. Hibázunk ha azt hiszük, hogy a kutyus alapos átvizsgálásával kivédhetjük az esetleges megbetegedést. A nőstény kullancs vérszívása két szakaszra különíthető. Az első 48 órában a vérfelvétel üteme lassú, eredményeként a testméret a kezdetinek mintegy a 2-3-szorosára nő. A harmadik napot követően a vérszívás üteme fokozódik, így a táplálkozás befejeztével a nőstény kullancs testmérete az eredetinek mintegy 10-szeresére nő. A viszonylag sokáig tartó vérszívás fontos jellemzője, hogy a kullancs a kiszívott vér víztartalmát nyálmirigyével kiválasztja és a sebbe visszajuttatja. E folyamat során jut be számos kórokozó a kullancsból a gazdaszervezetbe. A statisztikák szerint, ha a fertőzött kullancs 24 órán túl van a bőrben, akkor már biztos, hogy át is adja a kórokozót! Minél előbb meg kell, hogy történjen a felfedezett kullancs kiszedése!


A kullancs feje nem menetes, nem kell csavargatni. Sőt, ha sokat maceráljuk, a kullancs megijedhet és a visszaöklendezheti a béltartalmát, amivel a kullancs fertőzés lehetőségét kockáztatjuk. Előfordulhat, hogy nincs kéznél kullancs kiszedő célszerszám; például kullancscsipesz, ekkor meg lehet próbálkozni cérnával vagy késsel. Ezeket használva esetleg csavaró mozgás is szükséges lehet a kullancs kiszedése során. Alapvetően nem csavarjuk a kullancsot, kullancs kiszedése során a helyes mozgássor: emelve, kissé hátra húzva, nyugodt folyamatos mozgással a kullancs elengedi áldozatát!

Ha kullancs csípés áldozatai vagyunk, nem kell rögtön orvoshoz rohanni, magunk is nyugodtan kiszedhetjük a kullancsot. Ha a kullancs fertőzött, egyes kórokozók néhány óra alatt bekerülhetnek a szervezetbe, míg mások csak napok múlva jutnak be. A kullancs eltávolítását azonnal meg kell tennünk! Ha a kullancsot eltávolítottuk, akkor egy műanyag fiolában, vagy tégelyben tároljuk, mert ha gond lenne később, a kullancs vizsgálható fertőző betegségek kórokozóira!

Védekezés

A védekezés lehetőségei:

  • Jó minőségű kullancs ellenes nyakörvek, spot-on készítmények folyamatos használata.
  • Emellett javasolt a gyakori  átvizsgálás.
  • Sajnos az ultrahangos kullancsriasztó tudományosan nem igazolt, pár a tapasztalatok alapján működik.
  • B-vitamin rendszeres fogyasztása (ez se igazolt tudományosan)

 

2004 óta Európában és 2010 óta hazánkban is elérhető egy babesia elleni oltás (figyelem ez nem az Imizol). A védettség kialakításához 2 alapimmunizáló injekció szükséges, 3-4 hét különbséggel és a védettség fél évig tart.

Kölyök kutyák esetében nem mindegyik kullancsnyakörv alkalmazható, mivel a vegyi anyag, ami ilyenkor a kutyába kerül, káros lehet a kölyökre.

Egyik amit ilyenkor használni lehet, az a Frointline Spot-on spray

Ez már 2 napos állatok esetében is alkalmazható. Előnye, hogy könnyen felvihető,, az állat fekhelye is kezelhető (lávák ellen pl) és kölyöknél is használható. Hátránya, az ára mellett, hogy csak 1 hónapig ad védettséget, és esőben hamarabb múlik a hatása.

A másik (amit most találtam és tervezem ,hogy kipróbálom) az a Foresto. Ez egy repellens szer, tehát meggátolja a kullancsot a táplálkozásban. Így nincs esélye a kullancsnak a kórokozót a szervezetbe juttatni.

Előnye, hogy repellens, 8! hónap védelmet biztosít, kölyökkutyáknak  már 7 hetes kortól adható, valamint biztonsági önoldóval van ellátva. Hátránya, hogy ez se éppen olcsó.

Remélem a fentiek segítséget jelentenek minden kutyatartó számára.

Vélemény, hozzászólás?